KÖSZÖNTŐ

Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Könyvtára a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár tagkönyvtáraként működik. Az 1818-ban alapított könyvtár kétszáz éves történetének eddigi legnagyobb felújítása 2023 novemberében zárult, melynek köszönhetően 2024. február 1-től a várkapitányi épületben, vadonatúj és exkluzív környezetben várja az ide látogatókat. 

Az új könyvtár belsőépítészeti megoldásai egyedi könyvtárhangulatot, állatpreparátum és agancs dekorációi, csigalépcsője és titokszobája pedig egyedülálló légkört kölcsönöz.

RÖVID TÖRTÉNET

Már az Alma Mater 1818-as alapításától kezdve működik könyvtár. Kölcsey Ferenc 1837-ben meglátogatta Magyaróvárt, és lejegyezte, hogy működő könyvtárral rendelkezik az intézmény. 1848-ban már nyomtatott katalógust is gyártottak, amely Czéh Sándor helyi nyomdász és könyvkiadó keze alatt készült el. 1850-ben az intézmény császári és királyi fennhatóság alá került. Ebben az időszakban készült egy vagyontárgy átvételi jegyzőkönyv, melynek tanúsága szerint a könyvtár 415 tételt tartalmaz. Azonban a könyvtár állománya folyamatosan növekedett, az olvasói érdeklődéssel egyaránt, így az 1853-ban kiadott katalógus már 732 tételt tartalmazott.

1869-ben került Óvárra segédtanárként Rodiczky Jenő. A juhtenyésztés szaktekintélyét és az Országos Gyapjúminősítő Intézet alapítóját az Óvári Nagy Tanári Kar tagjaként tartjuk számon. Azonban az kevésbe ismert tény róla, hogy olvasottsága és betűéhsége okán nagy vonzalmat érzett a könyvtárak iránt. Így az Akadémia első tudós könyvtárosaként szokták emlegetni. Rendezte az állományt, új kötetkatalógust állított össze, valamint folyóiratnyilvántartást is végzett. Tőle 1878-ban a később szintén híres professzorrá avanzsált, a növénytermesztés és -nemesítés úttörőjeként számon tartott Cserháti Sándor vette át a könyvtár vezetését, akkor még segédtanárként. Az 1896/1897-es tanévtől szintén egy híres professzor, Thallmayer Viktor irányította a könyvtárat, aki a Gépkísérleti Állomás vezetőjeként és az első magyar mezőgazdasági gépészeti szakkönyvek szerzőjeként tett szert hírnévre. Időközben az akadémiai hallgatóság nagy része az 1859-ben alapított Kazinczy Kör könyvtárát is rendszeresen használta, amely az 1908-as feloszlatását követően a 2316 kötetből álló gyűjteményét a gazdasági egyletre bízta.

1919-ben, az első világháború után kialakult bizonytalan és zivataros időszakban, félve az idegen hatalmak esetleges megszállásától, felkészültek a könyvtár régi és értékes darabjainak Budapestre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba történő elszállítására. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy annak alapítója és első igazgatója, Balás Árpád is Magyaróváron végzett, illetve az Akadémia igazgatójaként is tevékenykedett. Neuberger Ferenctől 1922. november 30-án vette át a könyvtár kezelését Dr. Uzonyi Ferenc segédtanár, akit 1927-ben a szarvasi mezőgazdasági középiskolába helyeztek.  

Az 1926/1927-es tanévben a könyvtár állománya 18.970 kötetet tett ki, olvasótermében 18 hazai és 22 külföldi folyóiratot olvashattak a látogatók. Uzonyit követően az akkori igazgató a legnagyobb irodalomfaló oktatóra, Gróf Bélára bízta a könyvtár vezetését, kinek szorgos munkája eredményt hozott. Az elkövetkezendő években az állomány évente körülbelül 1.200 kötettel gyarapodott, így a könyvtár ismét méltó helyet foglalt el az akadémia életében. A megsokszorozódott teendők miatt 1931-től Révy Dezső tanársegéd segítette Gróf Béla munkáját, aki a teljes állomány átleltározását egyedül végezte el, majd 1934-től a könyvtár vezetését is átvette, ekkor az állomány 27.498 darabot tett ki. 1946-ban a könyvtár vezetőjeként Timaffy Lászlót, a későbbi híres folkloristát és geográfust említik, aki mellett egy napidíjas állandó munkaerő és egy szaktisztviselő is segédkezett.

1949. április 6-án déli 12 órától az intézmény működését minden előzmény nélkül felfüggesztették. Balaton Gyula, a minisztérium előadója 1950-ben, a parancsra tett óvári látogatása során meglátogatta a vár épületét, ugyanis egy szobordöntést kellett megakadályoznia. Körülnézve az épületben megdöbbenve tapasztalta, hogy egy teremben embermagasságig voltak a könyvek felstócolva, melyeket épp két ember hordott ki gyújtósnak. Belelapozva néhány kiadványba rádöbbent, hogy több mint száz éves, mezőgazdasági szakkönyvek voltak összegyűjtve. Ekkor zárószalagot, bélyegzőt, viaszt és pecsétet hozatott, hogy lezárja a „könyvtárat”. Ezzel a cselekedetével mentette meg a pótolhatatlan értékű, ma már archív könyveket a pusztulástól. Később ezeket a könyveket Budapestre, a Gépészmérnöki Főiskola és az Agrártudományi Egyetem közös épületébe, valamint a Mezőgazdasági Múzeumba szállították és beépítették a saját állományukba.

A felsőfokú oktatás 1954-ben indult újra Mosonmagyaróváron, ekkor a Mezőgazdasági Technikumtól kapott néhány száz politikai és szakmai könyv tette ki a könyvtár állományát. 1954-től kezdve már nem egy-egy tanár végezte a könyvtári munkát, hanem főállású könyvtáros, elsőként Soliom István, aki elkezdte a könyvtár gyarapítását, melynek hatására a tanév végére a könyvállomány megközelítette a 12.000 kötetet. 1955 és 1957 között a könyvtár vezetését Tóth Béla látta el, az ő munkájának is köszönhetően a könyvállomány 1957-re meghaladta a 20.000 kötetet. 1958-től Rajnoha Jenő vezette a könyvtárat 1961-ig. 1959-ben több, mint 23.000 kötet alkotta az állományt, melyek közül közel 5.000 kötet a tizenkét tanszéki könyvtárban található. Ebben az évben egyesítették az Akadémiával az Észak-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet, melynek könyvtára közel 10.000 kötet könyvet és bekötött folyóiratot tartalmazott. Ez az állomány is a kari (központi) könyvtárhoz került. 1962-ben nagyon rövid ideig Tóth István András látta el a vezetői teendőket. Korábban, az oktatás 1949-es felfüggesztését követően elszállított könyvek egy részét, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárából valamint a Gépészmérnöki Kar Könyvtárából körülbelül 15.000 fölös példányt szállítottak vissza 1963-ban Mosonmagyaróvárra.

1964-től dr. Péter Jánosné vette át a könyvtár vezetését, melyben öt főfoglalkozású személyzet dolgozott. Ekkor a könyvtár állománya közel 50.000 kötet volt. 1964 és 1966 között az egész könyvtárat felújították, a régi faállványokat vasszerkezetre cserélték, valamint ebben az időszakban költözött a könyvtár a vár épület második emeletére. A kedvezőbb elhelyezés lehetővé tette az egyre növekvő hallgatói igény kiszolgálását. Időközben a tanszéki könyvtárak száma 17-re emelkedett. A jubileumi évben, 1968-ban megnyílt a vármúzeum, melyhez csatlakozva a könyvtár a korábbi oktatók és tanítványaik publikációiból mutatott be válogatást, mintegy 1.200 könyvet és 800 publikációt. 1970-től, az Agrártudományi Egyetemhez történő integrációt követően a könyvtár keszthelyi hálózati központtal, mosonmagyaróvári hálózati alközpontként működött tovább. A gyarapodás időközben folyamatos volt, 1976-ra elérte a 63.000 kötetet, valamint a 322 darab előfizetett folyóiratot. A könyvtár zsúfoltsága elviselhetetlenné vált, ezért 1983-ban bővítették a raktár alapterületét. Ebben az időszakban kezdődött a könyvtári dolgozók képzettségének és személyi összetételének javulása is. Könyvtárfejlesztési koncepciót készítettek, melynek első lépéseként 1987-ben Archív-könyvtár néven körülbelül 6.500 kötetes különgyűjteményt hoztak létre. 1986-ban a könyvtár technikai felszereltségét is javították, ekkor kapott egy villanyírógépet, amely nagyban megkönnyítette a könyvtári munkát. 1988-ban egy fénymásolót szereztek be, 1989-ben pedig megvásárolták az első számítógépet. Ekkor újabb bővítésen esett át a könyvtár, összterülete közel 600 négyzetméterre növekedett.

27 év könyvtári szolgálat után dr. Péter Jánosné 1989-ben nyugállományba vonult, helyét Várallyay Jánosné vette át, aki 2005-ben történt nyugdíjazásáig volt könyvtárigazgató. Az új szabadpolcos kölcsönző átadására 1990-ben került sor. 1993-ban, az intézmény fennállásának 175. évében a könyvtári állomány meghaladta a százezret. 2005-től Nagy Krisztián informatikus vezető könyvtárosként tevékenykedett 2012-ig.

2013 óta Beckné Csehi Mónika dolgozik könyvtárosként, munkáját Horváth Emilné és Litresits Edina segítik. A könyvtár jelenleg a Széchenyi István Egyetem, Egyetemi Könyvtár és Levéltár részeként működik. A könyvtár történetében az eddigi legnagyobb felújítás 2023 novemberében zárult, melynek köszönhetően 2024. február 1-től a várkapitányi épületben, vadonatúj és exkluzív környezetben várja az ide látogatókat. Az új könyvtár belsőépítészeti megoldásai egyedi könyvtárhangulatot, állatpreparátum és agancs dekorációi, csigalépcsője és titokszobája pedig egyedülálló légkört kölcsönöz.

A RÉGI MUZEÁLIS ÉRTÉKŰ KÖNYVEK RÖVID TÖRTÉNETE

A felújított könyvtár archív, elkülönített részében található kiadványok több helyről kerültek összegyűjtésre. Legjelentősebb részét a gyűjteménynek a korábbi Archív-könyvtár magja adja, melynek létrehozására 1987-ben került sor.

Az Archív-könyvtárban legnagyobb részt a korábban a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia könyvtárában megtalálható, majd az intézmény 1949-es felfüggesztését követően Budapestre szállított, onnét pedig 1963-ban visszakerült kiadványok találhatók. Emellett a korábbi híres oktatók és kutatók műveiből az Alma Mater 150. évfordulójára, 1968-ban egy különgyűjteményt hoztak létre, amelynek kötetei szintén az Archív könyvtárban kerültek elhelyezésre.

A mostani kiadványok között megtalálhatók még a leghűségesebb Magyaróváron alapított kutatóintézet, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet épületéből áthozott kötetek is, melynek Lucsony utcai épületét – az intézet hatalmas könyvtárával együtt - a Széchenyi István Egyetem 2023-ban vásárolta meg.

A fent felsorolt köteteken kívül az itt összeállított gyűjtemény tartalmaz még néhány, az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karáról származó, főleg jogi témájú kiadványt is. A gyűjtemény legértékesebb és legérdekesebb darabjait a régi könyvek kategóriájába eső kötetek adják, amelyek 1850 előtt kerültek kiadásra. A gyűjteménnyel a Széchényi István Egyetem könyvtára a hazai egyetemek között előkelő helyen szerepel. Ezek a kiadványok a galériarészen, egy UV-sugárzástól védett szekrényben kerülnek bemutatásra.

INSULA MAGNA LÁTOGATÓKÖZPONT

Az Insula Magna Látogatóközpont Mosonmagyaróváron valódi kiindulópont lehet a térség felfedezéséhez, így az valóban - a nemzetközi jó gyakorlatokhoz hasonlóan - kapuvárosként funkcionálhat. A szemléletformáló, tudásátadó, információs és szolgáltató központ, a helyi lakosság identitástudatának és a fiatalok szemléletformálásának helyszíne, hiszen az éllményalapú ismeretszerzésen és tapasztalati tanuláson alapuló kiállítóhelyként is funkcionál és ezen irányban is bővíti majd a szolgáltatásait.

Célja egyrészt a Szigetköz, mint önálló természeti, kulturális, társadalmi és gazdasági entitás bemutatása, a természeti értékek és a kulturális örökség társadalmi tudatosítása, az agrárium múltjának, jelenének és jövőjének prezentálása, másrészt a régióba látogatók informálása és irányítása a térségi látnivalók között az infrastrukturális és turisztikai lehetőségek eredményesebb kihasználásának érdekében.

Az Insula Magna Látogatóközpont kiemelt feladata a térségi vizes élőhelyek fontosságának, a felelős és fenntartható víz- és agrárgazdálkodás jelentőségének, az éghajlatváltozás várható hatásainak bemutatása a helyiek és a térségbe látogatók számára.

Itt nyílt a Szigetköz a számok tükrében címmel állandó interaktív kiállítás. A kiállítás központi témája a Szigetköz vizeinek,
vízgazdálkodásának, növény- és állatvilágának meglepő, érdekes és megfogható adatokon keresztül történő interaktív bemutatása. A tárlat különös hangsúlyt fektet a Szigetköz legérdekesebb adatainak bemutatására és ezek jelentőségének hangsúlyozására a legjellemzőbb fogalmak, összefüggések és adatok reprezentálásával.

A kiállítótér ingyenesen látogatható a látogatóközpont nyitvatartási idejében.

NYITVATARTÁS

A nyitvatarás IDE kattintva megtekinthető

ELÉRHETŐSÉG

Cím: 9200 Mosonmagyaróvár, Vár - Várkapitány épület

Könyvtárosaink, elérhetőségeik:

BEMUTATKOZÓ VIDEÓ