Transzgenerációs traumakutatás – Dr. Leonas-Bern Andrea Alina

Az első rendezvényre 2025. március 26-án került sor, ahol Dr. Leonas-Bern Andrea történész a transzgenerációs traumakutatás témakörébe vezette be a közönséget. Dr. Leonas-Bern Andrea több mint egy évtizede foglalkozik 20. századi magyar politikatörténettel.

A transzgenerációs pszichológia inspirálta kutatásait magánszemélyek számára végzi, de szigorúan történészi módszereket alkalmaz. Pszichológiai kísérletek, a szociológia és szociálpszichológia eredményei mutatták ki, hogy a nem felismert, nem kibeszélt és kezeletlen traumák következménye tovább adódhat a következő generációknak is.

Ez igaz a nagy történelmi kataklizmákat (háborúk, tömeggyilkosságok) átélő nemzedékekre, de egyéni családi tragédiák túlélőire is. Az előadás fókuszában az a kérdés állt, hogyan lehet feltárni azokat a régi családi történeteket, amelyekről csak részleteket ismerünk, vagy amelyekről egyáltalán nem beszéltek, esetleg torzított formában maradtak fenn.

Leonas-Bern Andrea munkája történelmi tényekkel alátámasztott alapot biztosít a pszichológiai jelenségek megértéséhez. A beszélgetés során megrendítő emberi sorsok bontakoztak ki. A transzgenerációs traumakutatás témája rávilágít arra, hogy a történeti dokumentumok a személyes és családi történetek feltárásán keresztül mélyebb társadalmi és egyéni jóléti kérdésekre választ adhatnak.

Óhazából az Újvilágba – Dr. Fenyvesi Anna és Bakos Réka

A rendezvénysorozat második alkalmán, 2025. április 30-án, Dr. Fenyvesi Anna nyelvész és Bakos Réka tanácsadó mutatták be Óhazából az Újvilágba – A személyes történelem nyomában című kötetüket.

A könyv magyar emigránsok és leszármazottaik személyes történetein keresztül mutatja be az észak-amerikai kivándorlás jelenségét. A kötet előzménye egy 2024 februárjában alakult azonos nevű, mára már több mint 1300 főt számláló Facebook csoport, amely felületet biztosít az amerikás magyarok leszármazottainak emlékeik megosztására, a tagok kutatási segítséget nyújtanak egymásnak. A kezdeményezés jó példát nyújt a közösségi oldalak és a közösségi tudomány erejére a családfakutatásban és a kivándorló életsorsok feltárásában.

Az eseményen kalandos életutak elevenedtek meg. Baróthy László 1848-as honvéd őrnagyot az első amerikai magyar farmerek között tartjuk számon. Bakos Réka birtokában lévő 1910-es esküvői fotó egy amerikai és egy magyar családot kötött össze, akik több mint száz évvel később találtak egymásra először online majd személyesen is. Az Amerikát megjárt fülészorvos, Dr. Rózsavölgyi József 1945-ben egy Szentes mellett lezuhant amerikai repülőgép pilótájának tolmácsa volt. Így került először a budapesti Amerikai Katonai Misszió a közvélemény számára kevéssé ismert, magyar területre került amerikai repülősöknek segítséget nyújtók felkutatását célzó és segítő programjába. Ez a tény aztán a kommunista államhatalom figyelmét sem kerülte el.

A Facebook csoport és a belőle kinövő könyvprojekt jó példája a levéltári dokumentumokon alapuló - jellemzően online platformokon végzett - kutatás hasznosulásának. Rávilágít a digitális eszközökben rejlő potenciálra a kulturális örökség megőrzésében és terjesztésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy a levéltárak nem csak a szakemberek számára teszi hozzáférhetővé a forrásokat. Példát mutat arra is, hogyan és miért érdemes aktívan bevonni a laikus családtörténészeket történeti kutatásokba, hiszen a részvétel mellett a közösség által gyűjtött személyes dokumentumok, fotók és elbeszélések is beemelhetők a történelmi narratívába.
A kötet a mikrotörténelemre fókuszálva feltárja a kivándorlók és leszármazottaik kihívásait és sikereit, hozzájárul a migrációval kapcsolatos társadalmi párbeszéd alakításához. A "párhuzamos világokban" élő családok sorsának bemutatása segít hidat építeni a különböző kultúrák és generációk között.

A vadon legeltetése és a szénégetők – Dr. Varga Anna

A Szerda Esték utolsó, harmadik rendezvényére 2025. május 28-án került sor, ahol Dr. Varga Anna, a Cseh Tudományos Akadémia Marie-Sklodowska-Curie Ösztöndíjas kutatója volt a vendég.
Varga Anna közel húsz éve kutatja a fás-erdős legeltetési rendszereket és a pásztorok munkáját, melynek összefoglalása a 2024-ben megjelent A vadon legeltetése című könyve 2025 júniusában az Ünnepi Könyvhéten különdíjat kapott ismeretterjesző könyv kategóriában.

Varga Anna kutatása interdiszciplináris, alapvetően néprajzi módszerekkel dolgozik, de környezettörténeti megközelítést és forrásokon alapuló történeti módszertant is használ. Levéltári kutatásaival során az 1848 utáni birtokrendezéssel kapcsolatos iratokat kutatta, hiszen ennek következményei hosszú távú hatással jártak az erdők használatára, így a fás-erdős legeltetésre is. A szénégetés történeti vizsgálatához elsősorban múzeumi adattárakban kutat.Az ember évmilliók óta él a természetben és évszázadok óta hat a természetre. Olyan élőhelyeket is létrehozott, mint a fás legelők, vagy a szénégető boksa helye, amelyek egyedi élővilággal rendelkeznek és az ember tevékenysége nélkül nem jöttek volna létre.

Dr. Varga Anna kutatásai felhívják a figyelmet arra, hogy levéltári dokumentumok nem csupán jogi vagy gazdasági információkat tartalmaznak, hanem a tájhasználat, a természeti erőforrások kezelésének évszázados gyakorlatairól is tanúskodnak. Ezáltal a levéltárakban őrzött történelmi adatok közvetlen relevanciával bírhatnak a 21. századi környezetvédelmi kihívásokra adandó válaszok kidolgozásában.
A múltban alkalmazott gazdálkodási módok (pl. fás legeltetés, szénégetés) értékes mintákat szolgáltathatnak a jelenlegi fogyasztási szokások és termelési módok számára. Ebből a szempontból a levéltárak és múzeumok által őrzött dokumentumok hozzáférést biztosítanak ehhez az "elfeledett" vagy "ismeretlen" természeti tudáshoz.